Reality Editor: Lehetőség a gépek és az emberek közötti kapcsolatra

A fizikai és a digitális világ összekapcsolása – ez nem más, mint a PTC technológiáinak és küldetésének meghatározó eleme. Nem véletlen, hogy ezt az elképzelést jelenítették meg a logójukban is.

Digitális iker, digitális szál, ipari IoT (IIoT), kiterjesztett valóság (AR), mind olyan kifejezések és technológiák, melyek nagy mértékben megújítják azt, ahogyan a munkások végzik a feladataikat – ezáltal pedig az iparágakat is megváltoztatják. A technológia már mostanáig is rengeteget fejlődött, de még nagyon sok további lehetőség van benne.

Vegyük például azt hogyan lépünk kapcsolatba a technológiával manapság? A kijelzőkön keresztül. Legyen az okostelefon, monitor, vagy egy gép felhasználói felülete (UI). Ezen képernyők bepillantást és az irányítás lehetőségét nyújtják nekünk, de ugyanakkor bekorlátoznak és sokszor nem is kapcsolódnak össze. A különböző rendszerek nem kommunikálnak egymással és sokszor a legegyszerűbb folyamatokat is megbonyolítják. Egyre nagyobb szükség van egy új ember-gép felhasználói felületre (HMI), mely egy egységes, univerzális módot ad az embereknek, hogy képesek legyenek megérteni és irányítani a bonyolult, összekapcsolt számítógépes rendszereket. Ez lenne az univerzális ember-gép felhasználói felület (universal human-machine interface).

A PTC Reality Lab kutatói élénken érdeklődnek ezen probléma iránt. Rendkívül aktívan dolgoznak olyan megoldásokon – főként a kiterjesztett valóság segítségével – melyek megszűntetik a korlátokat és lehetővé teszik az emberek számára, hogy könnyedén kapcsolatba léphessenek a digitális technológiákkal. Ezen megoldások alapvető eleme a Reality Editor.

Nemrégiben sikerült leülnöm beszélgetni Ben Reynolds-szal, aki a PTC Reality Lab vezető tudósával, Valentin Heun-nal közösen fejleszti a Reality Editor megoldást és kicsit beleástuk magunkat abba mire is jó valójában ez a szoftver.

Mit kell tudni a Reality Editor-ról?

„Alapvetően a Reality Editor egy olyan rendszer, aminek segítségével képesek vagyunk megjeleníteni a gépekből származó információkat, irányíthatjuk a gépeket, kapcsolatba léphetünk velük, újra programozhatjuk őket, mindezt a kiterjesztett valóságon keresztül.” – mondja Reynolds.

Reynolds, most már, mint a PTC innovációs gépészeti vezetője, továbbra is folytatja kollégáival a munkát a Reality Editor megoldáson. Szorosan együtt dolgozik Heun-nal és csapatával is, hogy a kiterjesztett valóság használatával létrehozzanak a gépekhez egy könnyedén használható, intuitív felhasználói felületet.

A szoftver első iterációi szerényebb, de gondolatébresztő bemutatók voltak. Néhány példa ezekből: a kiterjesztett valóság használata a rádióban játszott dalok bemutatására, vagy egy lámpa színének megváltoztatása a kiterjesztett valóság szín választó funkciójával. Ezek a bemutatók voltak az első iterációi annak, amit Heun később kétirányú kiterjesztett valóságként írt le.

Oly annyira erőteljesek voltak, hogy 5 mester diploma, illetve 1 PhD is a kiterjesztett valóságban rejlő lehetőségek mélyebb kiaknázását boncolgatta.

A PTC-nél, a fenti csapat a kutatásokból nyert tudást összetett ipari rendszerekbe és folyamatokba emeli be, de ugyanazzal a céllal, ami nem más, mint az emberi interakció növelése a fizikai és a digitális világ között.

Hogyan működik a Reality Editor?

Amikor egy kiterjesztett valóság eszközt – például egy mobiltelefont – a Reality Editor platformjához csatlakoztatott számítógépre vagy gépre irányít, felugrik egy, a géphez tartozó felhasználói felület, ami kiterjesztett valóságként jelenik meg és közvetlenül a gép formájára illeszkedik.” – magyarázza Reynolds.

A felhasználói felület segítségével a felhasználók képesek egyszerű feladatokat elvégezni, mint például a szenzor értékek leolvasása, vagy a motorok ki-, és bekapcsolása. És ez mind semmi! Sokkal több mindenre képes és összetettebb feladatokat is támogat. Ilyen például a digitális tartalom mozgatása a számítógépek között néhány ujjmozdulattal, vagy akár a drag-and-drop programozás több gép összekapcsolásához.

„A kiterjesztett valóság lehetővé teszi az embereknek, hogy új és erőteljes módon kommunikáljanak a gépekkel, relatíve kevés tanulással, ebben pedig különböző ipari felhasználási lehetőségek rejlenek.” – mondta Reynolds.

Az ipar területén a technológia jelenlegi állása azt mutatja, hogy minél több, annál jobb – ide tartoznak a telefonok, számítógépek, szenzorok, gépek és minden okos csatlakoztatott eszköz. Habár vannak internetes technológiák ezen adatok összekötésére, a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel minden számítógép, illetve gép többé-kevésbé különállónak érződik. Más szavakkal egy számítógépekkel teli szoba, még mindig egy számítógépekkel teli szobának érződik, nem egy összekötött számítógépes környezetnek.

Ez egy lényeges különbség és az utóbbi megvalósítása egy rendkívül erőteljes elgondolás, mozzanat a gyár komplexitásának tekintetében.

„A Reality Editor kísérletet tesz a különálló dobozok közötti határok elmosására, azáltal, hogy egy olyan univerzális eszközt ad az emberek kezébe, mellyel természetesen és könnyedén kapcsolatba tudnak lépni ezen fizikai és digitális eszközökkel, ahelyett, hogy kódolniuk kellene.”

A kapcsolat irányítása a kiterjesztett valóságon keresztül

A Reality Editor-ról több esetben is elmondható, hogy ő a ragasztó, ami összetartja a PTC Reality Lab munkáját. Például programozhatóak vele a robotok, ami lehetőséget ad arra, hogy biztonságosan kapcsolatba lépjenek a gépekkel. Több különböző felhasználói felület használata helyett a Reality Editor leegyszerűsíti a munkafolyamatot dolgozó számára.

„Nagyon izgatottak vagyunk a különböző felhasználói felületek közötti határok ledöntésével kapcsolatban és további kísérletekbe is visszük tovább ezt az elképzelést.” – mondja Reynolds. A csapat egy különösen lenyűgöző megoldáson dolgozik, amit júniusban fognak leleplezni a LiveWorx-nél.

A PTC új bostoni központjában Reynolds szavaival élve a környezet olyan, mint egy „kontrollált káosz”, ahol a kreativitás az úr. „Mindannyian magunkat motiváljuk és önállóak vagyunk. Mindannyian szeretünk újat létrehozni és bátorítjuk egymást a merészebb ötletek megvalósítására is.

„Én megépítek egy prototípust és elküldöm azt a csapat többi tagjának. Nagyon izgalmas látni vele kapcsolatos reakciókat, amiket aztán alakítunk kicsit és hozzáadunk ez eredeti verzióhoz – innentől lesz igazán izgalmas a dolog.” – magyarázza Reynolds.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Ipar 4.0 – Ismerje meg ipari digitalizációs megoldásainkat és tekintse meg aktuális hirdetéseinket, akcióinkat!

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top