Gyakorlati útmutató a teljes eszközhatékonyság (OEE) kiszámításához

A gyártásban annak a lehetősége, hogy pontosan megmérhető a gépek hasznos működési ideje (uptime), hatékonysága, teljesítménye és eredményessége rendkívül fontos a sikeres IoT implementáláshoz. A teljes eszközhatékonyság megértése azzal kezdődik, hogy világos, egyértelmű, átfogó képet alkotunk a gépek teljesítményéről.

Azonban felmerül a kérdés, hogy pontosan mit számolunk ki, melyek a legfontosabb céljaink és ki is vesz részt az értékes gépi adatokat tartalmazó kommunikációban? Amikor teljes eszközhatékonyságról (OEE) beszélünk, több szempontot kell figyelembe vennünk – ezért az alábbiakban az OEE kiszámításához kapcsolódó kérdések megválaszolása mentén, bemutatunk néhány hasznos példát ahhoz el tudjon indulni ezen az úton.

Miről is beszélünk pontosan, amikor a teljes eszközhatékonyságot (OEE=Overall Equipment Effectivness) emlegetjük – és hogyan használható ez a gyártás hatékonyságának méréséhez?

Mi az a teljes eszközhatékonyság? A gyártók az OEE-t a gépeik legfontosabb teljesítménymutatóinak mérésére használják. Legtöbbször ezek a teljesítménymutatók magukba foglalják a gépek hasznos működési idejét (az az idő, amikor a gép megfelelően működik), hatékonyságát (amikor a gép időben elkészíti a terméket), illetve eredményességét (amikor a termékek megfelelnek az elvárt standardeknek és minőségnek).

A gyártás mely szereplőinek kell a leginkább érintettnek lennie az OEE kiszámításában?

Az üzemi mérnököktől kezdve a felső vezetőkig mindenkinek érintettnek kell lennie az OEE számításában. A mérnökök számára a teljes teljesítménymutató segít eldönteni, hogy a napi feladatokat tudják-e teljesíteni, a vezetők és üzemi menedzserek számára segít megállapítani, hogy a gépek megfelelően vannak e karbantartva és a gyártási célok elérhetőek e, a kereskedőknek pedig segít meghatározni hol van szükség támogatásra. Valamint a vásárlóknak is hasznára van annak eldöntésében, hogy a termék az elvárásoknak megfelelően készült e el.

Hogyan álljunk neki?

Az első lépés a legfontosabb fejlesztési területek meghatározása. Azaz a gépek hibás működésének, az állóidőnek, a hatékony működés útjában álló lehetséges akadályoknak feltérképezése és megértése. Amint már van sejtésünk arról, hogy hol javítható, fejleszthető a gépek teljesítménye, akkor van lehetőségünk újraértékelni, esetleg újra kitűzni a céljainkat, illetve megvizsgálni, hogy megfelelnek-e legfontosabb, leggyakoribb a felszerelésekkel kapcsolatos kérdéseknek.

Amint meghatároztuk a céljainkat, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy maximálisan kihasználjuk-e az IoT elemzésben rejlő lehetőségeket. Ugyanis a hatékony mérés javulást eredményez, és az IoT-n alapuló megtérülés (ROI) biztosítása alapot teremt a hatékony működéshez. Ha úgy gondolja, hogy a munkavállalói szívesen tanulnának többet a teljes eszközhatékonyságról töltse az alábbi Tech-Clarity eBook-ot!

Az eredeti cikket elolvashatja itt.

Ipar 4.0 – Ismerje meg ipari digitalizációs megoldásainkat és tekintse meg aktuális hirdetéseinket, akcióinkat!

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top